GYIK

Háztartásomban nem keletkezik hulladék, miért kell fizetnem „kuka díjat”?
A fennálló jogszabályok és alkotmánybírósági határozatok alapján a települési szilárdhulladék elszállítása és ártalmatlanítása közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatás, melynek igénybevétele az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelező.
Az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag még nem megoldható, vagy azt csak magas költségráfordítással lehetne biztosítani, ezért a gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása, és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét nem idézi elő. Még akkor sem, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel.

Mi történik, ha az ingatlan tulajdonosa nem köt írásbeli hulladékszállítási közszolgáltatási szerződést?
Az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatási szerződés alanyává nem a szerződés írásba foglalásával, még kevésbé azáltal válik, hogy a közszolgáltató a hulladék elszállítását részére felajánlja vagy arra rendelkezésre áll; hanem azáltal lesz a hulladék kezelésére vonatkozó jogviszony alanya, hogy az adott településen ingatlan tulajdont szerez.
Ha az ingatlan a kötelező közszolgáltatásba bevont területen fekszik, és a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja, a helyi közszolgáltatásra vonatkozó szerződés annak írásba foglalása nélkül is létrejön.

Miért kell hetente legalább egyszer igénybe venni a hulladékszállítást, s az ennek megfelelő díjat fizetni?
A közegészségügyi követelményekről a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet rendelkezik. E rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.

Mi a teendő, ha a szerződött mennyiségnél több háztartási hulladék keletkezik?
Ha csak esetileg több a háztartási hulladék, a hulladékot a tárolóedény mellé a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban kell kihelyezni. A jelzett zsák ára tartalmazza a többlethulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának árát. A zsák a gépkocsi vezetőjénél, vagy az ügyfélszolgálati irodánkban, továbbá telephelyeinken kapható. Fontos tudni, hogy a jelzett zsák csak az esetileg, a szerződött mennyiséget meghaladó többlethulladék elszállítására szolgálhat, a zárt, fedeles edény heti egyszeri ürítését nem helyettesítheti.

Milyen támogatási lehetőségek vannak az átmenetileg vagy tartósan nehéz szociális helyzetben levőügyfelek részére?
A hulladékszállítási díj mérséklése az adott Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függ. Kérésével tehát forduljon az Önkormányzathoz.

Milyen fizetési módok vannak?
1.) A legkorszerűbb és legkényelmesebb a banki csoportos beszedés. Egyszer kell vele foglalkozni. Az Ön bankjánál (OTP, Takarékszövetkezet stb.) személyesen kitölti a „csoportos beszedési” nyomtatványát az Ön adataival, és Társaságunk, mint jogosult nevével
2.) Banki átutalás: papír alapú átutalásnál a bankban minden fizetésnél kitölti az átutalási megbízást, vagy internetes lehetőségnél a bank on-line vonalán egyszeri átutalással egyenlíti ki
3.) Készpénz átutalási megbízás: sárga csekk postai befizetésével.

Mi történik, ha nem fizetem a hulladék díjat?
Amennyiben ügyfelünk fizetési kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, úgy abban az esetben a következő intézkedések történnek a tartozás behajtása érdekében:
1. A hulladék kezelési díj ún. adók módjára behajtandó köztartozás.
2. A behajtás során az Önkormányzat a lakossági bankszámláját az ügyfél megkérdezése nélkül megterheli a tartozás összegével.
3. A tartozás letiltható munkabéréből, nyugdíjából, egyéb pénzbeli szociális juttatásból (segély), illetve végső esetben ingatlana, gépkocsija is végrehajtás alá kerülhet.
4. Amennyiben a tartozást nem fizeti meg 8 napon belül, úgy a továbbiakban a díjon felül késedelmi kamatot is kell fizetnie.
5. A követelés 5 évig nem évül el, ez annyit jelent, hogy ezen idő alatt bármikor érvényesíthetjük azt ügyfelünkkel szemben, így a későbbi munkabérének, egyéb juttatásainak, később szerzett vagyontárgyainak terhére is. Ráadásul minden egyes fizetési felszólítástól kezdve az említett 5 év újra elkezdődik a jogszabályok szerint, így a tartozást Önnek akár 10 év múlva is meg kell fizetnie az időközben felgyűlt kamatokkal együtt.
6. A jelenlegi jogszabálytervezet alapján 2013. évtől az ilyen jellegű tartozásokat az országos hatáskörrel rendelkező NAV (régi nevén APEH) hajtja be, amely a helyi adóhatóságnál is hatékonyabb és sikeresebb eszközökkel rendelkezik erre.

Az egyéb ügyintézés módja
A névváltozás, levelezési cím megváltozása, csekkes befizetésre való áttérés, több adatban történt változás, csekkpótlási igény, számlamásolat-kérés, szüneteltetési kérelem igényének bejelentéséhez szükséges formanyomtatványok az ügyfélszolgálatoknál igényelhetők, vagy a megjelölt helyen letölthetők.
Kérjük, hogy a kitöltött és aláírt nyomtatványt postai úton vagy személyesen juttassák el ügyfélszolgálatunk részére. Az adatfeldolgozás során csak az olvashatóan kitöltött, minden szükséges információt tartalmazó, aláírt nyomtatványokat tudjuk figyelembe venni!

Az ingatlan tulajdonosa/lakója hosszabb időre elutazik, az ingatlan üresen fog állni, és nem keletkezik hulladék. Kell-e az ingatlan tulajdonosának/ bérlőjének hulladékszállítási díjat fizetnie?
Szüneteltethető a szolgáltatás igénybevétele és a díjfizetés, ha az írásbeli, egyedi edényhasználatú (egyetlen háztartásra szóló) hulladékszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos, illetve családtagjai két naptári hónapnál hosszabb ideig az ingatlant nem használják, vagyis az ingatlanban senki sem lakik. A szüneteltetést írásban – levélben vagy személyesen ügyfélszolgálati irodánkban – kell a közszolgáltatótól kérni, legalább 8 nappal a szüneteltetés megkezdésének várható időpontja előtt. A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

Mit kell tenni az ingatlan tulajdonában bekövetkező változás esetén?
Az egyedi, névre szóló hulladékszállítási számlával rendelkező ingatlantulajdonosoknak tulajdonosváltozás esetén a változás tényét – a korábbi és új tulajdonosnak egyetemlegesen – 15 napon belül Társaságunk ügyfélszolgálatán személyesen vagy postai úton írásban kell bejelentenie. Az írásbeli bejelentésig a közszolgáltatási díj a korábbi tulajdonost terheli. Társaságunk a számlázás során a tulajdonosváltozást csak a bejelentést követő hó elsejétől tudja figyelembe venni.
Fontos tudnivaló, hogy a közös edényhasználatú társasházban lakó, egyedi, névre szóló hulladékszállítási számlával rendelkező ingatlantulajdonosok esetében az új tulajdonos mindaddig „örökli” a korábbi tulajdonostól a díjfelosztás során a lakásra juttatott arányszámot, illetve az annak megfelelő díjösszeget, amíg a közös képviselő/lakásszövetkezet írásbeli szerződésmódosítás formájában a felosztási arányszámok megváltozásáról nem tesz bejelentést a közszolgáltatónak.
Ha a lakás a hulladékszállítási díjat a közszolgáltató részére egy összegben fizető társasházban van, s az egyes lakástulajdonosok részére Társaságunk nem készít külön, névre szóló számlát, az ingatlan tulajdonában bekövetkezett változást csak a közös képviselő/lakásszövetkezet részére kell bejelenteni.

Társasházak

Lehet-e itt is szüneteltetni a szolgáltatást?
Ha közös edényhasználatú társasházi lakásról van szó, a szolgáltatás nem szüneteltethető. A közös hulladéktároló edény esetében a hulladékszállítási szolgáltatás oszthatatlan, hisz a közösen használt edény akkor is ürítésre kerül, ha egy-egy lakás éppen üresen áll. A lakóközösség dönthet úgy, hogy az üresen álló lakásokra nem oszt hulladékkezelési díjat. A közös edényre vonatkozó fix díjösszeg ebben az esetben a lakóközösség többi tagja között oszlik meg. A lakóközösség döntését a közös képviselőnek írásban, a hulladékszállítási közszolgáltatási szerződés módosításában kell a közszolgáltató részére eljuttatnia.

Társasházi lakás esetében ki és hogyan dönti el, hogy a közösen használt hulladéktároló edényekre vonatkozó hulladékszállítási díjból az egyes lakásokra mennyi jut?
Társasházakban a lakóközösség dönt a közös edény(ek)re vonatkozó hulladékszállítási díjösszeg felosztásáról, annak szempontjairól. A 2003. évi CXXXIII. a társasházakról szóló törvény szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek. A társasház szervezeti-működési szabályzatának – e törvény keretei között – tartalmaznia kell a tulajdonostárs külön tulajdonán belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának (pl. hulladékszállítás) elszámolására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat. A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozattal állapítja meg.
Mind a társasház részéről egy összegben, egy számlán történő díjfizetés, mind az egyes ingatlantulajdonosok nevére a közszolgáltató által kiállított egyedi számlák esetén a közös edényzetre vonatkozó díjösszeg felosztására, a társasházi díjfelosztás szempontjainak, arányszámainak megállapítására, illetve megváltoztatására tehát csak a lakóközösség jogosult. A lakóközösség díjfelosztásról hozott döntését – egyedi, névre szóló számlázás esetén – a társasház közös képviselője/lakásszövetkezet írásbeli szerződésmódosítás formájában juttatja el Társaságunkhoz. A társasházi autonómiába a közszolgáltatónak sem állásfoglalás, sem ajánlás formájában nincs módja beavatkozni.

Mi a teendő, ha társasházi lakásban megváltozik az ott lakó család létszáma vagy tulajdonosváltozás miatt történik létszámmódosulás?
Ha a lakóközösség a közösen használt hulladéktároló edényre vonatkozó hulladékszállítási díj felosztásának szempontjául a lakásban élő személyek számát választotta, a változásról a közös képviselőt, illetve lakásfenntartó szövetkezetet kell értesíteni. Erre vonatkozólag a közszolgáltató felé a lakóknak nincs bejelentési kötelezettségük. A társasházon belüli belső felosztás megváltozásáról – csak az egyes lakástulajdonosok részére történő egyedi, névre szóló számlázás esetén – a közös képviselő/lakásszövetkezet a hulladékszállítási szerződés módosításában értesíti a közszolgáltatót.